Bevezetés a stratégiai gondolkodásba

A stratégiai gondolkodás úgy is meghatározható, mint a folytonos felismerés ("insight") képessége a versenyelőny elérése érdekében. A felismerés ("lényeglátás"-nak, "intuíció"-nak is fordítható) az a jelenség, amikor képesek vagyunk két eltérő információ egyedi módon történő összekapcsolására, hogy új szemléletmódot hozzunk létre. A felismerés lehetővé teszi, hogy megismerjük az előttünk álló probléma igazi természetét.

Stratégának lenni nem egyszerű: egy stratégiai gondolkodó mindig a szokatlant keresi – valamit, ami más, különb – és ennek érdekében képes félretenni a feltevéseit. Szándékosan különböző perspektívákból szemlélik a dolgokat. A stratégiai gondolkodó egyértelmű következtetést von le bonyolult és látszólag összefüggéstelen részletekből. Érzi a változás szelét, érzékeli az ütközési pontokat és a lehetőségeket, és pontosan meg tudják fogalmazni, hogy ezeket hogyan kell kezelni. A probléma lényegével foglalkoznak, és látják a kapcsolatot a kulcselemek között.

Mi NEM a stratégiai gondolkodás? 

• A stratégiai gondolkodás nem ugyanaz, mint a kritikus gondolkodás.
A kritikus gondolkodás a stratégiai gondolkodás hasznos része, de sok kritikus gondolkodó képtelen a stratégiai gondolkodásra, például kijelölni egy stratégiát egy versenytárs legyőzésére.
• A stratégiai gondolkodás nem azonos a kreatív gondolkodással. A kreatív gondolkodás ötletes és játékos, és hasznos összetevője lehet a stratégiai gondolkodásnak. Azonban a kreatív gondolkodási gyakorlatok gyakran kevés hangsúlyt helyeznek a jövőbeli sikerekre.
• A stratégiai gondolkodás nem azonos a jövőbelátó (vizionárius) gondolkodással. A jövőbelátó gondolkodás célja csupán a többieket a vízió elfogadására inspiráló "nagyot álmodás".  Bár egy cégnek szüksége van a jövőbelátásra, a stratégiai gondolkodás mélyebb szintű fogalomalkotást takar: az elképzelt vízió csak egy stratégia megteremtésével és végrehajtásával valósulhat meg.
• A stratégiai gondolkodás nem azonos a stratégiai tervezéssel. A szervezetek azért hoznak létre stratégiákat, hogy sikereket érjenek el, és ezt a folyamatot gyakran nevezik stratégiai tervezésnek. A stratégiai gondolkodás azonban egy egyéni tevékenység. A stratégiai gondolkodás vezet ahhoz a felismeréshez, lényeglátáshoz, amely elindítja a stratégiai tervezési folyamatát.

A stratégiai gondolkodás részben személyiség-függő, mivel a stratégiai gondolkodók nagy része képes előrelátni a jövőt, kíváncsi, a hosszú távú tervekre koncentrál, kreatív, jól tanul, és képes fontossági sorrendbe állítani a feladatait. Ezzel együtt bizonyos fokig mindenki képes fejleszteni a stratégiai gondolkodás részképességeit, például az alábbiakat:

1. ...az előrelátás képességét, és a hosszú távú elképzelések kialakítását
Azoknak, akik képesek előre látni a jövőt, több idejük lesz felkészülni, és készen állnak, amikor a változások bekövetkeznek.
Akár a sakkban, ha meg akarjuk nyerni a játszmát, képesnek kell lennünk előre látni az ellenfelünk következő lépését.
Ha fejben véggigondoljuk a lehetőségeket, lejátsszunk pár lehetséges forgatókönyvet,  máris növeltük a versenyszellemünket és esélyünket a győzelemre. Az előrelátás olyan, mint egy izom, minél többet eddzük, annál erősebb lesz.
Először ez a gyakorlat még nagyobb erőfeszítést igényel, mivel meg kell tanulnunk különböző nézőpontokból tekinteni a dolgokra. Idővel mindez természetesebb lesz, mivel úgy edzettük az elménket, hogy gyorsan mérje fel a lehetőségeket és a lehetséges reakciókat, amelyek a kívánt eredmények eléréséhez vezetnek.

Néhány ötlet arra, hogyan javítsuk az előrelátás képességét (angol nyelven)
http://sourcesofinsight.com/using-trends-to-improve-your-anticipation-skills/

2. ...a kritikus gondolkodást
A kritikus gondolkodás a problémák és ötletek objektív kiértékelésével és elemzésével segít a döntéshozásunkat.  
Számos kritikus gondolkodási képesség létezik, a legfontosabbak az alábbiak:
• az ítélkezés felfüggesztése egy javaslat vagy cselekvés érvényességének megállapítására; 
• több perspektíva figyelembevétele;
• egy meggyőződés vagy cselekedet következményeinek és folyamodványainak vizsgálata;
• észérvek és bizonyítékok használata a nézeteltérések megoldására;
• a nézőpontunk újraértékelése az új információk fényében.

Hatékony módja a kritikus gondolkodás fejlesztésének, ha megkérünk valakit, hogy szálljon szembe a meggyőződéseinkkel és a gondolkodásunkkal. A barátaink, kollégáink és mentoraink biztosan szvesen segítenek ebben.

3. ...a megfigyelés képességét
A vezetőknek gyakran többször ki kell értékelniük a szervezetüket, az  aktuális szervezei kultúrát, terméket, technológiai és/vagy üzleti modellt.
Tegyük fel az alábbi kérdéseket:
• “Hogyan is megy itt a munka valójában?”
• “Mi az, ami jól működik, és mi ennek az oka? Mi az, ami nem működik?”
• “Tudjuk-e, hogy az ügyfeleink pontosan mit gondolnak rólunk?”

Szakítsuk meg a napi rutint, figyeljük a munkatársainkat, ugorjunk be a csapatmegbeszélésekre, látogassuk meg az ügyfeleket és a konkurenciát, magunk is használjuk a saját termékeinket, stb. Új információkhoz jutunk ezáltal, melyek új stratégiai kérdéseket vetnek fel, és újfajta gondolkodást indítanak el.

4. ...a nyitottságot
Sokan nem szeretik hallani azokat a véleményeket, vagy ötleteket, amelyek ellentétesek a saját gondolataikkal és ideológiájukkal. Olyan emberekkel veszik körül magukat, akik egyetértenek velük, vagy olyan elméletekről olvasnak, amelyek egyeznek a sajátjaikkal.
A stratégiai gondolkodás fejlesztése érdekében nagyobb rálátással és több nézőpontból kell megközelítenünk egy-egy helyzetet. Ez nyitottságot, és a mások véleménye iránti érdeklődést igényel. Egyes vezetők aggódnak, hogy a nyitott beszélgetések túl időigényesek, főleg akkor, ha a csapat sem nyitott az új ötletekre. Ezen segíthet, ha egy megbeszélésen ötletbörzét, "brainstorming"-ot alkalmazunk, tetszőlegesen használva az erre a célra kifejlesztett ötleteket, a "hat gondolkodó kalap"-ot, az "elmetérképet" (vagy "gondolati térképet", angolul: Mind Map), fordított brainstormingot, stb.

5. ... atanulási képességeinket
A stratégiai gondolkodók jól tanulnak. Míg a legtöbb vezető fél a kudarctól, a stratégiai gondolkodók többet tanulnak belőle, mint a sikereikből.

TANÁCSOK ÉS ÖTLETEK:

Próbáld ki ezeket a technikákat a stratégiai gondolkodásod fejlesztésért:
1. Folyamatosan kérdőjelezd meg a saját véleményedet. Keress olyan információt, amely ellentmond a nézőpontodnak, így teljesebb képet kapsz bármilyen helyzetről.
2. A csapatodban legyenek különböző szakterületen dolgozó emberek. Eltérő mentalitásuk és tudásuk kiegészíti a tiédet, és segíti a munkádat.
3. Hagyd el időnként az irodádat. Akár egy rövid séta vagy utazás egy ismeretlen helyre, ha tartasz egy kis szünetet, hogy gondolkodhass, értékes új perspektívákkal ajándékoz meg.

ÖSSZEFOGLALÓ:

GONDOLJON VÉGIG NÉHÁNY VÁLASZLEHETŐSÉGET AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKET ILLETŐEN: