|
|
|
|
A. felismered, hogy a kreativitás nem egy ritka tálentum, amit vagy megkaptunk vagy nem, hanem egy képesség, amely fejleszthető;
B. megismersz néhány technikát, eszközt, amellyel a kreativitásod fejleszthető.
A kreativitás fogalma zavarbaejtő lehet: egyáltalán kit nevezhetünk kreatívnak, és ők miért kreatívak?
Könnyen beazonosítjuk azokat a kreatív zseniket, akik az emberi kultúra számára jelentőset alkottak, mint például a művészek vagy zenészek, akiket mindannyian meg tudunk nevezni, vagy a tudósok, akik tudományos felfedezésekkel, technikai megoldásokkal tették elérhetővé, hogy jobban megértsük magunkat, a világot vagy akár az univerzumot. De hol vagyunk mi ezekhez az óriásokhoz képest? Hogyan hasonlítható össze a mi kreativitásunk azokéval, akik a világról alkotott képünket, megértésünket vagy tapasztalatunkat formálták?
A tartalom áttekintéséhez szükséges idő: 30 PERC
James Kaufman és Ronald Beghetto (2009) meghatározott egy elegáns keretrendszert a kreativitás megértésére, amit 4C modellnek neveztek el, és amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, miképpen lehetünk mi is részei a "kreatív-képletnek". A szerzők többféle kreativitást határoztak meg:
1. ’Big-C’-ként (Nagy-K) utalnak arra a kreativitásra, amely szignifikáns változásokat hozz az adott szakterületen;
2. ’Pro-c’ (Pro-k) az a kreativitás, amely a szakemberek kreatív tevékenységéhez, vagy más egy adott területen nagy tapasztalattal rendelkező emberek kreatív tevékenységéhez kötődik;
3. ’little-c’ (kis-k) kreativitás – az egyének hétköznapi kreatív cselekedete, olyan területeken,amely nem minősül az adott személy szakterületének, és
4. ’mini-c’ (mini-k) - újszerű és személyes értelmezése a tapasztalatainknak, tevékenységeinknek, a körülöttünk zajló eseményeknek. A mini-C meghatározásának a központja az a dinamikus, értelmező folyamat, mely során felépül személyes tudásunk, értelmezésünk egy adott szocio-kulturális összefüggésében. N.B.: A tanulás fontossága!
 Fontos kérdés: Megtanulható a kreativitás? A rövid válasz az hogy: igen. Éppen a 4C modell segíthet abban, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést. A kreativitás képessége fejleszthető, és ez a fejlődési folyamat irányítható. A Big-C-hez természetesen elengedhetetlen valamiféle veleszületett tehetséget (és emellett sok-sok kitartó munka), de a kis-c típusú kreativitások (mini, little, pro), amelyek a mindennapi életben is szükségesek, igenis fejleszthetők. Ebben a részben ehhez javaslunk eszközöket.
Először nézzük meg bővebben a bevezetőben bemutatott 4C modellt:
A kreativitás mini-c szintje:
A tanulás mindig kreativitást igényel. Valahányszor új feladatot kapunk, mozgósítanunk kell a kreativitásunkat. Ha nem is forradalmi, de a magunk szintjén új és jelentős eredményeket érünk el vele.
Például: Andrásk hazahozza az iskolából az első festményét. Ez az első próbálkozása, száára új és jelentős, megnyilvánult benne a kreativitása.
A kreativitás little-c (kis-k) szintje:
A kreativitás little-c szintje már az előbb bemutatott mini-c szinthez képest egy fejlődést mutat. A megfelelő visszajelzések nyomán fejlődés mutatkozik, és ami így létrejött, az már másoknak is értéket jelent.
Például: Az Andráska szüleinek tetszik az a festmény, amit ma hazavitt az iskolából. Kiteszik a hűtőre, mert azt gondolják, hogy jól sikerült, és örömmel nézegetik. A festmény a művészi alkotássá válás útjára lépett.
A kreativitás Pro-c (Pro-k) szintje:
Ezen a szinten, az egyénnek megvan az a képessége, hogy kreatív legyen professzionális szinten és professzionális környezetben. A Pro-c szintű kreatív egyén mögött valószínűleg több év céltudatos gyakorlás és képzés áll. Nem mindenkinek biztosít megélhetést a kreatív tevékenység azok közül, akik ezen a szinten állnak, ám általánosságban elmondható, hogy az ezen a szinten levők arra törekednek, hogy valami olyan dologgal foglalkozhassanak, amit szeretnek.
Például: András végzett a művészeti egyetemmel, a festménye ott lóg egy ismert galéria falán. A szakértők, kritikusok is értékelik a kreativitását. Festményeit már nem csak a barátok és a család nézegetik szívesen, hanem olyanok, akik nem ismerik Andrást személyesen, de értékelik a munkáját és megindítja őket András művészete.
A kreativitás Big-C (Nagy-K) szintje
Akik Big-C szinten állnak, azokról a történelem könyvek is rendszerint megemlékeznek. A Big-C szint magába foglalja az egyén egész életpályájának értékelését, munkássa összevethető más zseniális szereplőkkel, és meghatározható az egyén helye az adott skálán.
Példa: Évek múlva András munkáit olyan emberek vásárolják, akiknek hatalmas művészeti gyűjteményük van. A leghíresebb galériák falain lógnak a festményei, és a szakértők gyakran folytatnak eszmecserét a munkásságáról.
Látható, hogy a kis-c (mini, little, pro) típusú kreativitás fejleszthető, illetve a siker szempontjából elengedhetetlen a fejlesztésük. A Nagy-C típusú kreativitás ugyan ritka, de jó esély van rá, hogy a pro-c kreativitásra épülve, sok energia árán egyszer csak megmutatkozzék. A legnagyobb zeneszerzők igen gyakran a legtermékenyebb művészek is, Mozart vagy Beethoven több száz zeneművet jegyzett élete során.
A továbbiakban a kreativitás fejlesztésére használható eszközöket, ötleteket mutatunk be.
A kis „c”-vel jelzett kreativitásunkat leggyakrabban környezetünk inspirációjára bontakoztatjuk ki: inspirálnak az emberek, akikkel találkozunk, beszélgetünk, a helyek, amelyeket meglátogatunk, a dolgok amiket elolvassunk. Pédául egy munkatársaddal folytatott beszélgetésből kipattan "egy szikra", amelynek segítségével kratív módon tudsz megoldani egy aktuális problémát, vagy jelentősen javítasz egy munkafolyamaton, amely a te felelősséged alatt áll. Ilyen módon nyilvánul meg például a "kis-c” típusú kreativitás.
Hogyan tudjuk fejleszteni a „kis-c” kreativitásunkat?
Íme néhány ötlet:
• Használjuk a mindennapi környezetünket, mint inspiráció forrást és stimulációt a kreatív ötletek létrejöttére. Ha eszünkbe jut egy jó ötlet, lehetőleg azonnal tudjuk rögzítsük, különben hamarosan elfelejtjük.
• Fejlesszük a „belső látásunkat”: alakítsuk ki a szokást, hogy sokkal tudatosabbak vagyunk a mindennap felénk áradó információ mennyiséggel szemben, figyelünk a dolgok mélyebb jelentésére, és alkalmazhatóságára. A fejlesztés azt jelenti, hogy nem elégszünk meg a dolgok felületes érzékelésével, hanem mélyebbre ásunk, hogy felfedezzük az összefüggéseket, kapcsolatokat és belső értelmet a naponta érkező információkban, ingerekben.
• Tegyük szokásunkká, hogy nyitott kérdéseket teszünk fel magunknak, mint pl.: „Miért így akarom megoldani ezt a problémát?” vagy „Ez a fejlesztés várhatóan milyen viszonyban van a vásárlóink igényeirvel?”
• Ne vakítson el a mindent "verő", zseniális ötlet vágyának az álma. Az esély megvan az áttörő ötletre is, de valószínűleg az agyunk több vagy akár több tucat „meglehetősen jó” megérzéssel, gondolattal lát el bennünket nap mint nap. Vegyük ezeket az ötlet-magokat komolyan; írjuk le őket; vezessünk róluk listát, vagy írjuk be a személyes naplónkba. Sohe nem tudjuk, hogy ezek a "magok" mikor hoznak értékes termést.
Ne feledjük el fejleszteni a „kis-c” kreativitásunkat, és szinte biztosan jönnek a nyomukban a nagyobb sikerek is!
Ahogy már korábban mondtuk, a kreativitás nem egy mítoszi szörny. Legyen tehát önbizalmunk, bízzunk az ösztöneidben és gondolatainkban. Ezen felül kell lennie egy belülről származó természetes motivációnak (belső motiváció). Ha mélyebben érdeklődünk egy terület, téma iránt, abban máris benne van annak ígérete, hogy a későbbiekben értékes eredményeket tudunk elérni az adott területen.
Nagyon sok módja van a kreativitásunk felturbózásának. Az egyik leismertebb módszer az ötletvihar, vagy brainstorming.
A sikeres brainstorming néhány feltétele:
• Határozzuk meg előre a témát és a folyamat céljait.
• Minél többféle ötletet gyűjtsünk be, lehetőleg sokféle személyiségtől, különböző nézőpontokból.
• Keressünk minél több inspirációt. Találkozzunk emberekkel, osszuk meg az elképzeléseinket. Lehetnek olyan fontos és érdekes kapcsolódások, összefonodások több személy ötletei között, amelyek segítenek előre vinni a vállalkozásunk szekerét.
• Ne zárjuk ki a különcöket. Fontos tényező, hogy ne minősítsük és ne címkézzük a mások ötleteit az ötletelés során. A kulcsszó a „lehetséges”. Talán nem minden különc ötlet visz közelebb a megoldáshoz, de vigyáznunk kell, hogy minden ötletet megvizsgáljunk, mielőtt kukába dobnánk őket.
• Hagyjunk elég idő az ötletek beérésére.
• Válasszuk ki azt az ötletet, amelyet meg szeretnénk valósítani, és utána végezzük el a szükséges számításokat, elemzéseket, amelyek a megvalósítási folyamathoz szükségesek. A végső komplex megoldást létrehozásánal felhasználhatunk további ígéretes ötleteket is.
Kreativitás rések
Végül itt van egy rövid összefoglaló, azokról a dolgokról, amelyeket jó elkerülnünk, ha nem szeretnénk hátráltatni, akadályozni a kreatív folyamatot:
Elizabeth Gilbert, az „Ízek, imák, szerelmek” könyv szerzőnője egy nagyon érdekes megközelítésből beszél a kreativitásról. Az előadás fő üzenete talán az, hogy végezzük kitartóan a dolgunkat, és bízunk abban, hogy a kitartásunk jutalmaként meglátogat minket az ihlet.
Julie Burstein négy leckét, történetet oszt meg arról, hogy hogyan születik a kreativitás. Egy hegedű húr akkor képes csodálatos hangokat megteremteni, ha megfelelő ki van veszítve, a kreativitáshoz is kell egyfajta feszültség (17:21 perc).
 TANÁCSOK ÉS ÖTLETEK:
Ha azt gondolja, hogy Ön nem vagy kreatív, akkor nincs igaza.
Íme néhány "jó, öreg" trükk:
• Legyünk kíváncsiak! Legyünk tiszteletteljesek, teszteljük a már bejáratot, leszögezett dolgokat is, és mindig keressük az újszerű, modern megoldásokat.
• Vállaljunk kockázatot: a hiba a fejlődési folyamat része, nagyon sok tanulsággal. Hagyjuk el a kényelmi zónánkat, és tapasztaljunk meg új dolgokat.
• Ne ijedjünk meg a tanulástól: az orvos jelöltek valószínűleg megszámlálhatatlan órát töltenek el hullák tanulmányozásával, hogy minél többet megtudhassanak az emberi testről. Az elején ez egész ijesztőnek hangzik, de a tudásvágy erősebb kell legyen a félelmeknél.
• Figyeljük a dolgok összekapcsolódását: találjunk valamit, amit össze tudunk kötni eddig nem kapcsolódó elképzelésekkel, elméletekkel.
• Írjunk le, rajzoljunk le mindent, ami eszünkbe jut. Az írás és a rajzolás segít, hogy tovább tudjuk gondolni az ötleteket.
ÖSSZEFOGLALÁS:
Gyakran gondoljuk, hogy néhány ember kreatív, a többség nem. Ha mi épp nem, akkor nincs mit tenni, így kell leélni az életünket. A leckéből kiderül, hogy ez nincs így, a kreativitás, de legalábbis a hétköznapi, szakmai kreativitás fejleszthető, és fejlesztendő terület. Ehhez javasol a lecke ötleteket, módszereket.
 Válasszon ki a vállalkozása életéből egy fontos kérdést, amely aktuálisan foglalkoztatja. Vegyen egy üres fehér lapot, és írja fel rá a kérdést, majd írjon alá 15 választ, ami éppen eszébe jut.
Ismételje meg a folyamatot 7 napon keresztül. Várhatóan sok értékes megoldás is lesz a válaszai között, ami bizonyítja, hogy igenis kreatív!
<< Vissza
|
|
|
|
