Innovációs folyamatok, formák és stílusok

Az innovációnak többféle tudományos meghatározása van:
• Az innováció valami radikális újdonság a vállalkozás számára, amely egy kiaknázatlan fogyasztói szükségletet segít kielégíteni. Ideális esetben az innováció egy egész új piacot képes teremteni. - Jonathan Rowe, Gene Express Inc.
• Az ötlet megoldássá konvertálása, olyan módon, hogy az fogyasztói szempontból hozzáadott értéket teremtsen. - Nick Skillicorn, Improvides Innovation Consulting
• Az innováció: „időszerűnek maradni”. - Stephen Shapiro
• Innováció a kreatív ötletek gyakorlatba ültetése, annak érdekében, hogy értéket hozzanak létre, általbában a bevételek növelése vagy a költségek csökkentése által, vagy akár mindkettőt megvalósítva. - Jeffrey Baumgartner
• Új, szerves értékteremtés, mely kreativitás által valósul meg, a fogyasztókkal és ügyfelekkel való kapcsolat elmélyítése, új gondolkodásmód. - Michael Graber, Southern Growth Studio

Az innováció ma már része a mindennapi életünknek: a múltban a tőke, a gépek vagy a föld adta az alapot a változáshoz, ma talán az állandó fejlődés az üzleti vállalkozások sikerének a kulcsa.

Az innováció összetett folyamat, az esetek többségében több, különböző szereplő közötti interakció eredményeként jön létre. Az „innovátorok” változatos formában működhetnek együtt az újítás érdekében:

• Zárt (hagyományos) innováció – a vállalat a saját tudás-portfolióját és a saját alkalmazottainak a kreativitását használja, hogy valami újat hozzon létre;
• Nyitott innováció – ez a belső (tudás-portfolió, alkalmazotti kreativitás) és a külső (pl. tanácsadói) tudásnak és erőforrásoknak a kombinációja;
• Living Lab – ez egy modern fejlesztési megközelítés, mely a végső felhasználókat is bevonja a fejlesztési folyamatba, ők is együttműködnek az innovációs folyamatban, és segítik a vállalkozást az ötleteikkel.

Az innovációs folyamat egyik lehetséges módja lehet a következő 5 lépés
(forrás: The study in Innovation: Management, Policy & Practice study http://online.rivier.edu/5-stages-of-the-innovation-process/).



1. Ötlet generálás és mozgósítás:
Az új ötletek az ötlet generálás során keletkeznek. A "mozgósítás" azt jelenti, hogy az ötlet egy másik fizikai vagy logikai környezetbe kerül, pl. a cégen kívülre vagy egy másik osztályra a cégen belül.

2. Pártfogás (advocacy) és visszaigazolás:
Nem minden ötlet érdemeli meg a megvalósítást. A pártfogás és igazolás segít értékelni az ötleteket, felmérni a lehetséges előnyöket és problémákat, mielőtt döntést hozunk az adott ötlet jövőjéről. Az egyik legnagyobb előnye a pártfogás és igazolás összekapcsolt folyamatának a finomítás, pontosítás. Ha az ötletben van reális potenciál, akkor a viták, megbeszélések és érvelések segítenek, hogy feltárjuk azt. A jelzett tanulmány (The study in Innovation: Management, Policy & Practice) elemzi, hogyan tudja ez szakasz az ötletet a következő fázisokra felkészíteni, amelyekhez már más nézőpontokat is be kell vonnunk. Mivel az ötlet generátorok nem mindig rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek az ötlet kommunikálásához, megmutatásához szükségesek, a menedzserekre hárul a feladat, hogy együtt dolgozva az ötlet generátorokkal előmozdítsák, bátoríthatsák és támogassák az ügyet.

3. Kísérletezés
A kísérletezés az ötletelés teszt fázisa, akár a prototípus vagy a pilot teszt. A kutatók a tanulmányban óvatosan megjegyzik, hogy: „A kísérletezés nem az ötlet objektív kiválóságát teszteli, hanem az alkalmasságát egy adott szerveztben, egy adott időben.” Néhány ötlet „megelőzheti a saját korát, vagy az adott szervezet jelenlegi kapacitásait … ilyenkor tegyük félre egy "ötlet-bankba" vagy egy "ötlet-könyvtárba", hasznos lehet a későbbi fejlesztések során”.  A kísérletezés szakasza lehet folytonos vagy egyedi, mindkét esetben a pártfogók és megfigyelők újraértékelhetik az ötletet. Néha a kísérletezés teljesen új ötletekhez vezethet, köszönhetően az információknak, amit az eredményekből és az eredeti öltet megvalósíthatóságából nyerünk. Az idő kritikus tényező ebben a folyamatban: elégséges időt kell engedélyeznünk a kísérletek lefuttatására. Ahogyan a finomítás és az értékelés megtörténik, megfelelő időt kell szánnunk a tapasztalatokra való reflektálásra is.  

4. Értékesítés
Az értékesítés célja, hogy piaci értéket teremtsünk az ötletünknek, a lehetséges hatásokra fókuszálva. Ez a lépés vonzóvá kell tegye az ötletet a célközönség számára, akár az ötlet más ötletek általi becsomagolásával, akár azáltal, hogy pontosítjuk, hogyan és mikor használható az ötletünk. Itt felhasználhatjuk az adatokat vagy prototípusokat, amelyeket a kísérletezés szakaszában szereztünk, és amelyek igazolhatják az ötlet hasznosságát. Az értékesítés az innovációs folyamat azon szakasza, ahol a hangsúly a fejlesztésről átkerül a meggyőzésre. Miután az ötletet letisztítottuk és az üzleti terv is elkészült, készek vagyunk a terjesztésre és kivitelezésre.

5. Terjesztés és kivitelezés
A szerzők a tanulmányban ezt írják: „A terjesztés és a kivitelezés ugyanannak az éremnek a két oldala.” A terjesztés egy innovatív ötlet vállalatszintű elfogadása, a kivitelezés pedig összerak mindent, ami az innováció fejlesztéséhez, használatához vagy gyártásához szükséges. A terjesztés a szervezet minden szintjén megtörténhet. Ez a folyamat támogatható tudásközvetítők által, akik hatékonyak egy innováció prezentálásában, felhasználva a konkrét tartalomra vagy alkalmazásra vonatkozó ismereteiket, amelybe behelyezhető az ötlet, termék vagy szolgáltatás. A tudásközvetítők képesek segíteni a gyors kivitelezésben.
Ennek a szakasznak a végére bizonyítást kell, hogy nyerjen az innováció haszna, alkalmazhatósága, elfogadottsága. Az innovációtól a sikerig szükség lesz megfelelő erőforrásokra, marketing tervre, nyitott kszervezeti ultúrára, erős képviseletre és pártfogásra. A terjesztés és kivitelezés szakaszában fontos, hogy biztosítsuk a lehetőségét a jövőbeli ötleteknek is. Ez a záró szakasz lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy meghatározzák a fogyasztók soron következő szükségleteit, visszajelzéseket kapjanak (kiegészítve a siker számszerű mutatóit és az egyéb teljesítményértékeléseket), és lehetővé teszi a szervezeteknek, hogy újból stimulálni tudják az innovatív folyamatokat.

Ha ismerjük az innováció folyamatát, akkor el kell döntenünk, hogy milyen típusú innovációt szeretnénk, tudunk megvalósítani a szervezetünkben. Ebben lesz segítségünkre a következő osztályozás:



Az innováció négy kategóriája

1. Fokozatos (vagy fenntartó) – Alacsony technológiai ugrás és alacsony piaci hatás
A fokozatos innováció esetén a meglévő terméken vagy szolgáltatáson csak mérsékelt változtatásokat hajtunk végre. Ezek olyan fejlesztések, amelyek segítenek a vállalkozásnak versenyképesnek maradni, mint pl. új termék-jellemzők vagy szolgáltatás javítások. Ilyen az évente kiadott új iPhone verzió.

2. Áttörő – Magas technológiai ugrás, alacsony piaci hatás
Az áttörő innováció nagy technológiai előnyre utal, amely a meglévő termékünket vagy szolgáltatásunkat a versenytársak terméke, szolgáltatása elé helyezi a versenyben. Ez gyakran a kutatás-fejlesztési részleg munkájának az eredménye, akik törekednek új szabadalmaztatható recept, eszköz vagy technológia kifejlesztésére. Az LHC, a tranzisztorok vagy a DNS struktúrájának a felfedezése mind jó példák az áttörő innovációra.

3. Bomlasztó – alacsony technológiai ugrás, magas piaci hatás
Clayton Christensen a klasszikusnak számító könyvében: „The Innovator’s Dilemma” vezette be a bomlasztó innováció fogalmát. Ezek a folyamatok hajlamosak új megközelítésbe elhelyezni a régi termékeket, szolgáltatásokat. A múltban a bomlasztó innovációt "silányító innováció"-nak is neveztük, mert ezek a megoldások alulteljesítettek néhány releváns paramétert tekintve (mint pl. az első digitális fényképezőgépek, amelyek vacak képeket készítettek), de felülteljesítettek más paraméterekben, mint például az ár, kényelem vagy kompatibilitás. Ez a típusú innováció az üzleti modell megváltoztatásával bomlasztja a meglévő megoldásokat, technológiákat, hogy a fogyasztók számára elérhetőbbé, megfizethetőbbé tegye azokat.

4. Világrengető – magas technológiai ugrás, magas piaci hatás
A világrengető innováció átformálja a piacot vagy akár a társadalmat is. Ezeknek az innovációknak radikális hatása van arra, ahogyan az emberek cselekednek, gondolkodnak és éreznek. Ez az az innováció, amely nem csak a piacokat forgatja fel, hanem a társadalmat is, jelentős hatással van az életünkre.

Tíz innováció típus:


• Profit modell – Annak megújtása, ahogyan vállalkozás "pénzt csinál". Például, ahogyan a Netflix átalakította a videó kölcsönzés iparágát bevezetve az előfizetéses modellt.

• Hálózat – A másokkal való kapcsolódás az értékteremtés érdekében. Például, ahogyan a Target együtt dolgozik neves külső designerekkel, hogy megkülönböztesse magát.

• Struktúra – A saját tehetségünk és eszközeink csatasorba állítása. Például, ahogyan a Whole Foods egy robosztus visszajelző rendszert épített ki a belső csapatok számára.

• Folyamat – Jellegzetes vagy kirívó munkamódszerek. Például, a Zara esetén a „fast fashion” stratégia, amellyel a ruháikat a terv-vázlattól a polcig rekord idő alatt juttatják el.

• Termék-teljesítmény  - Megkülönböztetni a jellemzőket és a funkcionalitást. Például, az OXO Good Grips termékei prémium árazásúak, de univerzális designnal is hűséges követőik vannak.

• Termék-rendszer – Kiegészítő termékek és szolgáltatások. Például, a Nike+ cipők, szenzorok, applikáció és különböző eszközök, amelyek a sportos élet kellékei.

• Szolgáltatás – Kiemelni és támogatni azt ami az ajánlatunkat körülveszi. Például, ahogy a Zappos’ #1 lényeges értéke a „Deliver WOW through service".

• Csatorna – Hogyan jut el az ajánlatunk, termékünk a fogyasztókhoz és felhasználókhoz? Például, a Nespresso egy exkluzív klub tagjaiként tekint a fogyasztóira.

• Brand – Az ajánlatod és az üzleted képének folyamatos alakítása. Például, ahogyan a Virgin terjeszti ki a brandjét az üdítő gyártástól egészen az űrutazásig.

• Fogyasztói elkötelezettség – A jellegzetes, megkülönböztető interakciók ösztönzése. Például, a Wii élmény sokkal inkább a szobában folytatott interakcióra épít, mint a képernyőn keresztülire.

Hogyan tudunk tehát innováció-barát környezetet biztosítani, innovációt ösztönözni, akár induló kisvállalkozás, akár évek óta működő cég vagyunk?


1. Lépés: Változtassunk a gondolkodásunkon!
Kutatások igazolják, hogy az innovatív emberek nem egyszerűen a kereteken kívül (‘outside the box’) gondolkodnak, de úgy gondolkodnak, mintha nem is léteznének korlátok. Arra tréningezik az elméjüket, hogy teljesen másként lássák a világot, mint az átlagemberek. Az egyik legegyszerűbb módja, hogy fejlesszük az agyunk innovatív kapacitását, hogy napi meditációs gyakorlatokkal kezdjük el "tisztítani" azt.

2. Lépés: Tanulj valami újat!
„A tanulás és az innováció kéz a kézben járnak. Azt gondolni, hogy amit tegnap csináltál az elégséges lesz holnap is, nem más, mint a siker gőgje.” - William Pollard. 
Ínséges időkben a vállalatok elsőként a tanulás és fejlesztés terén akarnak költségeket csökkenteni.  Pedig ezzel megfosztják önmagukat a jövőbeli innovációtól és a növekedéstől. Ahogyan minden embernek, minden vállalatnak is rendelkeznie kellene egy fejlődési, tanulási tervvel. Még ha csak annyi is, hogy minden nap kötelezően olvasunk valami új dologról. Lényeg, hogy frissen tartsuk az elménket, és megtanuljunk mindent szélesebb perspektívában szemlélni. 


3. lépés: Szakíts időt!
Tudtad, hogy ha akár csak öt percet szánsz naponta arra, hogy változtass a szemléletmódodon (fizikailag, mentálisan, vizuálisan, stb.) és megpróbálsz valamire másként nézni, mint szoktál, meglátsz új módozatokat, ahogyan csökkentheted a bürokráciát és újításokat vezethetsz be. 

4. lépés: Bukj, okulj, és próbálkozz újra! 
A társadalom ma leginkább arra tanít, elfogadhatatlan és kizárandó a hiba, a tévedés. Ha valaki hibázik a munkahelyén, gyakran valamiféle modernkori "lincseléshez" hasonló eljárásra számíthat. A tévedés márpedig létfontosságú az innováció szempontjából. A modern társadalom sok jelentős innovációja hibák és tévedések százai árán épült fel. Az egész világágunk a „bukj, okulj, próbálkozz újra!” elvén működik, még a természetben is lépten nyomon láthatjuk ennek bizonyítékát. Akkor miért ne tervezhetnénk a munkakörnyezetünket is úgy, hogy lehetővé tegye a „tévedés és tanulás” folyamatát? Állítsuk meg a
„restelld magad", a szemrehányások és végtelen egymást hibáztatás mókuskerekét! Minél gyorsabban tudatosítjuk a tanulságokat, annál innovatívabbak leszünk.


5. lépés: Számoljuk le a "rangidő"-vel!
Az egyik alapvető tévedés sok munkahelyeken, hogy azt hisszük, hogy az életkor = tudás. Az idősebb generáció hajlamos leértékelni a fiatalabbat ("Nincs elég tapasztalata!"), nem tartja relevánsnak azt, hogy a fiatalok hogyan látják a dolgok menetét, és ezzel elfojthatja az innovációt. Másrészről a fiatalabb generáció hajlamos azt hinni, hogy ők mindent jobban tudnak, és könnyen leértékelik a tapasztalatból származó bölcsességet, amely pedig megelőzhetné a hibákat, tévedéseket. Az innovatív munkahelyeket a generációk kölcsönös tisztelete jellemzi, ahol éppen az innovatív ötletek biztosítják a generáció közötti kohéziót.

6. lépés: Múlt ≠ Jövő
Tudta, hogy több jól ismert termék elbukott, amikor először piacra dobták, majd a megfelelő időben és helyen megerősödve tértek vissza? Az innovatív munkahelyek nem hagyják, hogy az, ami a múltban történt, befolyásolja azt, ami lehetséges lehet a jövőben. Az ötletek nem pontozódnak ki csak azért, mert még nem bizonyultak sikeresnek. Minden ötletet az adott idő és hely szerinti relevanciája alapján kell értékelnünk.



7. lépés: Ragadd üstökön az innovációt!
Ha valaki egy innovatív ötlettel jön elő, vajon képes-e azt a cégünk "megragadni", még mielőtt a feledés homályába merülne, eltemetődne egy halom papír alá, vagy leértékelődne? Az innovatív szervezeteknek van egy meghatározott módszere arra, hogy megragadják és értékeljék a szervezet bármelyik szintjén generált ötleteket. Nekünk van erre vonatkozó eljárásunk? Hogyan működtethetjük jobban? Ha nincs, hozzuk létre és intézményesítsük MÉG MA!

Íme 5 tanács, amit érdemes szem előtt tartani az innováció érdekében:

1.    Az innováció nem csupán egy-két ember feladata. Akár egy csapatot, csoportot vagy szervezetet irányítasz, be kell vonnod a többieket is, és meg kell bíznod bennük. Elkülöníteni „néhány kreatív látnokot” a szervezeten belül már talán nem a legjobb megoldás. Harminc évvel ezelőtt nagyon sok vezetői rétegen kellett átszivárogni egy ötletnek, mielőtt eljutott az ügyvezetőhöz. Ma már a hozzáértő vezetők támogatják az e-maileket, telefonhívásokat – bármit, csakhogy közvetlenül az ötletgazdától hallják a véleményeket, javaslatokat, ötleteket, függetlenül attól, hogy az a földszintről vagy a fogyasztókkal való kapcsolat frontvonalából érkezik.

2.    Az innováció lelke a próba és hiba megközelítés. Miközben többen mondják, valójában kevesen bátorítják a hibázást a szervezetükben. Szerencsére egyre több olyan vezetőről hallani (minden szintről, és mindenféle iparágból), akik tudatosan hoznak létre létrehoztak olyan környezetet, melyben hibázni elfogadható. Ilyen helyeken a tévedésekből tanulási élmények következnek, nem pedig bűntudat. Az ilyen vezetők maguk is vállalják a hibáikat, ezzel  biztosítva, hogy mások is ugyanezt tegyék.

3.    Mesélj történeteket, amelyek megmutatják, hogy a tévedések hogyan válnak sikerekké. Egy ilyen ezelőtt Charles Goodyea-é, aki az anekdota szerint véletlenül kiöntött gumi és kén keveréken figyelte egelőször a kémiai reakciót, ahogyan a keverék a hőre reagált, és ez vezetett a vulkanizálási eljárásának felfedezéséhez. Ebből a kis "tévedésből" egy egész iparág született.

4.    Semmisítsd meg a Nem itt fedeztük fel (NIFF) gondolkodást. A General Electric történetéből ismert egy jó példa arra, hogyan hasznosítható egy jó ötlet a szervezet különböző egységeiben.  Jack Welch vezetése alatt  a vállalaton belül született jó ötletek teljes szervezeten keresztüli megosztása prioritásnak számított. Ez a szervezet összetettsége és mérete miatt jelentős kihívást jelentett a GE vezetőinek, menedzsereinek. Ha van egy jó ötleted, hogyan találod meg a többi részlegesis mindazokat a szereplőket, akik szintén hasznosítani tudják az ötletedet? A Tanulási Osztály vezetője erre egy egyszerű megoldást javasolt. Létrehozott egy „forró vonalat”, amely egy randiszolgálathoz hasonlóan működött – csakhogy az egymáshoz passzoló emberek összekapcsolása helyett a jó ötleteket kapcsolta össze azokkal az üzleti egységekkel, amelyek számára az ötlet hasznos lehet.

5.    Tágítsd ki a saját innováció-meghatározásodat. Az új termékek és szolgáltatások mögötti innováció fogalmát szélesítsük ki, hogy foglalja magába a
– stratégiai innováció fogalmát – új ötletek a vállalat küldetésével, értékeivel vagy céljaival kapcsolatban;
– az adminisztratív innovációt – változások a vállalat belső rendszereiben;
– a terep-szintű innovációt – megoldások azoktól, akik a legközelebb vannak a fogyasztóinkhoz, a fogyasztóink jobb kiszolgálására vonatkozóan;
– és a munkához köthető járulékos változásokat, amelyek mindenkit körülvesznek, és támogatják azon megoldások megtalálását, amelyek jobbá teszik a dolgokat.

 (http://www.forbes.com/sites/carolkinseygoman/2012/05/29/5-tips-for-sparking-innovation/#7fa053d163fc)

ÖSSZEFOGLALÓ:

FELADATOK