|
|
|
|
A. fel tudod mérni céged kreativitás szintjét;
B. megérted az innovációs képzés fontosságát;
C. mutatókat tudsz készíteni a kreativitás fejlesztésére.
A kreativitás- és innovációmenedzsment alapvető minden olyan szervezet és cég számára, ahol a tudás/alkotás cél a mindennapi tevékenység során. Bármely vállalkozásnak fejlesztenie kellene a kreativitását, hogy innovatív és versenyképes legyen.
A tartalom áttekintéséhez szükséges idő: 30 PERC
Azonban az emberi erőforrás minősége kiemelt fontosságú a szervezeti siker eléréséhez.
Az üzleti teljesítmény javítása érdekében történő szervezeti fejlesztés elképzelhetetlen az emberek fejlődése nélkül.
A cégek és a szervezetek folyamatosan igénylik az új gyakorlatok kialakítását, ezért létre kell hozni egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi számukra a kreatív potenciál mérését és menedzselését cégszinten és egyéni szinten egyaránt.
A szakirodalomban kimutatták, hogy nincsen egy széles körben elfogadott, egységes kreativitást ellenőrző modell, és ennek objektív okai vannak. Ugyanis a szervezetek mind komplexitást, mind üzleti működést, mind pedig tevékenységük természetét illetően nagymértékben eltérnek egymástól. Ezért nem létezik egy egyedi, részletes modell a kreativitás ellenőrzésére, amely ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható lenne több szervezetre is.
Ebből kiindulva jobbára csak a módszertan főbb szakaszainak leírása lehetséges. Ez a modell alább látható:
 1. szakasz: A kreativitás auditjának megtervezése Ez az első és legfontosabb szakasz, melynek célja, hogy az ellenőrzést egy adott szervezet igényeihez igazítsuk (kontextus megteremtése). Nagyon ajánlott, hogy a felső vezetés és a kreativitás auditját csapat vizsgálja felül a meglévő stratégiákat, például a jelenlegi stratégiai, üzleti és marketing terveket, stb. A kreativitást auditáló csak akkor tudja figyelembe venni a vizsgált szervezet külső vagy belső környezetében kialakuló erősségeket, gyengeségeket, veszélyeket és lehetőségeket. 2. szakasz: Adatgyűjtés A kreativitás ellenőrzése során végzett adatgyűjtés általában két módon történik: • Elsődleges adatok használatával (egy esetleges frissítés után), amely a megtalálható az egyes részlegeken, pl. a humán erőforrás részlegen (személyzet képzettsége, munkatapasztalat, stb.). • Adatgyűjtés egy speciális vizsgálati eszköz használatával, amelyet a kreativitás mérésére terveztek. Ez igényli a személyzet egy reprezentatív mintájával készítendő interjúk megtervezését, vagy esetenként, ahol ez megvalósítható, a teljes személyzettel történő interjúk lebonyolítását. A kreativitási kérdőíven szereplő kérdéseknek tükrözniük kell az audit első szakaszában azonosított tényezőket és változókat (lásd 1. Szakasz) . Mint minden kérdőívben, az azonos tényezőt vagy változót vizsgáló kérdéscsoportokat jellemzően különbözőféleképpen szendszerezik, mutatják be. Mindenesetre, különös figyelmet kell fordítani azoknak a gyakorlati tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a felmérés sikerét, például: • a kérdőív hossza (ne vegyen igénybe túl hosszú időt), • az őszinte válaszok biztosítása, • a kérdések helyes megfogalmazása, a mondattani hibák kijavítása, • a válaszokhoz a megfelelő skálák használata, • az ismétlődő kérdések kiküszöbölése.A kérdések megválaszolására fordított idő csökkentésére javasolt, hogy a kérdésekre az alkalmazottak a kérdőíven válaszoljanak (adatgyűjtés) ne interjúkban. 3. Szakasz: Adatelemzés Az adatelemzés megfelelő statisztikai módszereit minden kérdőívre az adott az adatgyűjtés során létrehozott adatok típusa szerint választják ki. Ahogy a legtöbb felmérésben, a kérdések mennyiségi és minőségi adatokat is gyűjtenek. Az alábbi bekezdésekben mindkét adattípusra mutatunk néhány példát a jobb megértés érdekében.Mennyiségi adatok: A mennyiségi adatok egyik jellemző példája a társadalomkutatásban a vélemény gradáció (személyes álláspontok). Ebben az esetben a válaszadókat arra kérték, hogy egy kijelentésben vagy kérdésben válaszoljanak, amelynek célja egy olyan változó felmérése, amely befolyásolja a tudás egy fontos elemét, vagy az ismeretszerzés folyamatát (pl. „Úgy érzi, hogy szabadon elmondhatja vagy megoszthatja egy ötletét?”). Az ilyen jellegű kérdésekre adható összes lehetséges választ a Likert-skálán szokás megadni: 1-től 5-ig, vagy 1-től 7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem, az 5: mindig. Minőségi adatok: Ebbe a kategóriába főleg az adott munka elemei, amilyen az alkalmazot pozíciója, a részlege/szektora, a munka típusa (adminisztrációs, vezetői, személyzeti, műszaki, stb.) és sok más hasonló minőségi elem tartozik. Ezek az adatok nagyon fontosak a további elemzés szempontjából, mert segítségükkel tovább csoportosíthatjuk az adatokat, és ezután összehasonlíthatjuk ezeket más mennyiségi adatokkal. Az ilyen átcsoportosítás segít a csapatnak az ellenőrzés elvégzésében, hogy jobban koncentrálhassanak az egyes csoportok problémáira, és korrekciós intézkedéseket tegyenek (ha szükséges).4. Szakasz: JelentésA kreativitás szakértő vagy csapat bemutatja a végső eredményeket az igazgatóságnak vagy a vezetői személyzetnek és végső akcióterv-javaslatot tesz, hogy támogassa a a szervezet kezdeti intézkedéseit.Ez a kreativitás ellenőrzés utolsó szakasza, és fontossága miatt ajánlott, további két alszakasz beiktatása:
4.1. Az első szakaszban bemutatják az elsődleges cselekvési tervet az igazgatótanácsnak/igazgatási személyzetnek. Ők visszajelzést adnak a cselekvési tervről. Ugyancsak ajánlott egy nyomon követési beszélgetés.
4.2. Az ezt követő második szakaszban az igazgatónak bemutatják a végső cselekvési tervet. Általában a második/végső terv az első terv továbbfejlesztett változata, rendszerint ez reálisabb, megvalósíthatóbb és elfogadhatóbb. Hangsúlyozzuk, hogy a tervet rendszeres időközönként felül kell vizsgálni egy legalább évente elvégzett kreativitás vizsgálat segítségével, mert a kreativitásnak, a vállalkozás eszközének erős a dinamikája. (a modell alapja: http://icreate-project.eu)
Írj fel 5 jó ötletet az utóbbi 6 hónapból, amely hatással volt a cégre. Ez a gyakorlat az egyes részlegekkel/személyekkel is elvégezhető. A jó ötlet és az általa gyakorolt hatás fogalmát meg kell határozni, hogy biztos legyen, hogy mindenki tudja, hogy mire kell figyelnie.
TANÁCSOK ÉS ÖTLETEK:
https://www.ideator.com/blog/how-to-be-more-innovative/
ÖSSZEFOGLALÓ:
A kreatív folyamat nem zajlik le egyik napról a másikra.
Egy innovációs folyamat auditjához be kell vonni a szervezet összes munkatársát.
A kreativitás és az innovatív hozzáállás különböző lehetőségek kipróbálását jelenti.
GYORS KREATIVITÁS-TESZT
Rajzold egy papírlapra az alábbi pontokat, majd próbáld összekötni őket anélkül, hogy felemelnéd a tollat.  Egy lehetséges megoldás ITT.
 KAPCSOLÓDÓ LINKEK ÉS TANULMÁNYOK:(1)Melissa L. Gruys, Natasha V. Munshi, Todd C. Dewett, When antecedents deverge: Exploring novelty and value as dimensions of creativity, ELSEVIER, Thinking Skills and Creativity 6 (2011) 132-137(2) Andria Andiliou, P.Karen Murphy, Examining variations among researchers’ and teachers’ conceptualizations of creativity: A review and synthesis of contemporary research, ELSEVIER, Educational Research Review 5 (2010) 201-219(3) Jeff DeGraff, Katherine A. Lawrence, «Creativity at Work: Developing the Right Practices to Make Innovation Happen», Jossey-Bass UMS S, 2002(4) James C. Kaufman, Ronald A. Beghetto, Beyond Big and Little: The Four C Model of Creativity, Review of General Psychology, Vol.13, Nº.1.1-12, 2009(5) Online Innovation Tools, 9 October 2007 (6) Design Thinking 2.0 – Enabling Innovation with Web2.0. Part 3; 25 March 2010
(7) http://icreate-project.eu/index.php?t=230KAPCSOLÓDÓ LECKÉK:
• Kreatív eszközök
<< Vissza
|
|
|
|
