Skills+
Mobile logo
HU
EN
RO
SP
GR
NL
NO

A probléma megoldás fázisai

EBBEN A LECKÉBEN:

A. megismed a probléma megoldás lépéseit.
B. megtanulod felhasználni a megszerzett tudást a valós problémáid megoldására.

A tartalom áttekintéséhez szükséges idő: 30 PERC







A probléma szót sok különböző jelentőségű helyzet leírására használjuk apró bosszúságoktól (pl. egy lemerült akkumulátor)egészen az életveszélyes helyzeteking, pl. ha egy repülőgép motorja meghibásodik. 
Általánosan szólva a problémát egy olyan helyzet, amikor bizonytalanságot vagy nehézséget tapasztalunk annak elérésében, amit éppen meg szeretnénk valósítani.
Pl.
1. Leszokni a dohányzásról akkor lesz probléma, ha le szeretnénk szokni, de nem tudunk;
2. A számítógépünk meghibásodás azért probléma, mert akadályozza a munkánkat;
3. A túlzott munkaterhelés akkor probléma, ha kárát látja a munkavégzésünk hatékonysága;
4. A gyenge kommunikáció azért probléma, mert csökkenti a teljesítőképességet.

A probléma megoldási folyamata többféleképpen osztható fel. Ahhoz, hogy sikeres problémamegoldók legyünk, meg kell értenünk az egyes szakaszok jelentőségét. 





1. Ismerjük fel és határozzuk meg a problémát

2. Találjunk lehetséges megoldásokat
3. Válasszuk ki a legjobb megoldást
4. Ültessük gyakorlatba a kiválasztott megoldást

A probléma megoldás két típusú mentális készséget is igényel: elemzőt és kreatívat.

Az elemző vagy logikus gondolkodás olyan készségeket foglal magába mint a rendszerezés, összehasonlítás, értékelés, kiválasztás. Logikai keretbe helyezi a problémát, és segít kiválasztani a legjobb megoldási alternatívát, a lehetőségek teljes tárházából leszűkített alternatívák közül (konvergens folyamat). Az elemző gondolkodás gyakran dominálja a zárt problémák megoldását, ahol több lehetséges okot is azonosítanunk és elemeznünk kell, hogy a valós okokat feltárjuk.

A kreatív gondolkodás egy divergens folyamat, a képzelet erejét használjuk, hogy létrehozzunk egy sor megoldás javaslatot. Szükséges, hogy az egyértelmű dolgok mögé is betekintsünk, az ötletelés elsőre irreálisnak tűnhet. A nyitott problémák megoldásában sokat segíthet a kreatív gondolkodás. 
Szembesültél valaha (akár saját magadtól) az alábbiakhoz hasonló mondatokkal?
Jobb lett volna, ha nem siettük volna el ezt a megoldást!”
Úgy tűnik, tévedésből másik problémát oldottunk meg.”
A végén jöttem rá, hogy elhamarkodottan kezeltünk két apró információt.”
A megoldás, amit alkalmaztunk, túl drága volt és nem volt valami praktikus.”

Széleskörűen úgy is meghatározhatnánk a problémát, mint egy olyan helyzet, amikor bizonytalanságot vagy nehézséget tapasztalunk annak elérésében, amit meg szeretnénk valósítani, pl.:
- Leszokni a cigizésről egy probléma, ha úgy döntünk, hogy le szeretnénk szokni, de nem tudunk;
- Egy számítógép meghibásodás probléma, ha megakadályoz benne, hogy időben befejezzük a munkánkat;
- Egy túlzott munkaterhelés probléma, ha gátol abban a képességedben, hogy hatékonyan végezd a munkádat;
- A rossz kommunikáció probléma, ha csökkenti a szervezetben a hatékonyságot, teljesítőképességet.

A probléma abból származik, amikor valamilyen gát megakadályoz minket, hogy elérjük a célunkat, például amikor egy vállalat gyártó üzemében egy meghibásodás (a gát) megakadályozza, hogy teljesítsük a megrendeléseket (a cél).

A probléma megoldási folyamat több különböző módon osztható fel, és a részeknek több különböző megjelölése lehet. Ezek mind arra jók, hogy könnyebbé tegyük a megértést, de az hogyan osszuk fel és hogy hogyan címkézzük az nem annyira fontos. Ahhoz, hogy sikeres probléma megoldók legyünk meg kell értenünk, amit az egyes szakaszok mivel járnak és követnünk kell azt módszertanilag bármikor, ha egy problémával találkozunk.

A sikeres probléma megoldás a következő szakaszokokból áll:
- Ismerjük fel és határozzuk meg a problémát
- Találjunk lehetséges megoldásokat
- Válasszuk ki a legjobb megoldást
- Ültessük gyakorlatba a kiválasztott megoldást

A probléma megoldás két típusú mentális készséget is igényel: elemzőt és kreatívat.

Az elemző vagy logikus gondolkodás olyan készségeket foglal magába mint a rendszerezés, összehasonlítás, értékelés vagy kiválasztás. Ad egy logikai keretet a probléma megoldásnak és segít kiválasztani a legjobb megoldás alternatívát, azok közül a lehetséges megoldások közül, amelyeket a lehetőségek teljes tárházából szűkítettünk le (konvergens folyamat). Az elemző gondolkodás gyakran dominálja a zárt problémák megoldását, ahol több lehetséges okot is azonosítanunk és elemeznünk kell, hogy a valós okokat.

A kreatív gondolkodás egy divergens folyamat, a képzelet erejét használjuk, hogy létrehozzunk egy csomó megoldás javaslatot. Szükséges, hogy az egyértelmű dolgok mögé is betekintsünk, az ötlet gyártás, először lehet irreálisnak látszik vagy elsőre nem látszik a logikus kapcsolata a problémával. A nyitott problémák megoldásában nagyon sok helye van a kreatív gondolkodásnak.
Hallottad valaha, hogy hasonló dolgokat mondanak az emberek (vagy te magad is mondtad talán):
 I wished we hadn’t jumped to that solution so quickly.”
- “I think we may have solved the wrong problem.”
- “It was only at the end that I realized we had acted too quickly with too little information.”
- “The solution we went ahead with turned out to be impractical and too expensive.”

Egy strukturált folyamat segít minket a megfelelő úton maradni, amely mentén megtesszünk mindent, ami szükséges, hogy megoldjuk a problémát. A hét lépéses probléma megoldó technika a következőket foglalja magába:

1. Találjuk meg a megfelelő megoldandó problémákat
Meglepődtél, hogy ezzel a lépéssel kezdünk? Nem minden probléma megoldási folyamat tartalmazza ezt a lépést, pedig létfontosságú. Gondolj arra, milyen gyakran fordítunk időt és energiát olyan problémákra, amelyek nem szükségszerűen igényelnek ekkora figyelmet. Kérdezd meg magadtól: „Ez az a probléma, amit most meg kell oldanom?”. Ez a legfontosabb lépések egyike a probléma megoldó technikánkban. Miért?

Túl gyakran a probléma megoldáshoz való hozzáállásunk visszaható, reaktív, arra várunk, hogy felmerüljenek a problémák. Ebben a hét lépéses probléma megoldási folyamatban a proaktív szemléletet szeretnénk támogatni, menjünk és találjunk megoldandó problémákat, lényeges és értékes problémákat. Az igazi kiinduló pontja minden probléma megoldási folyamatnak, az az hogy találjuk meg a jó problémákat, amiket meg kell oldanunk.

2. Határozzuk meg a problémát
Nagy a kísértés, hogy elhanyagoljuk ezt a lépést és ugorjunk az elemzés és megoldás részekhez. Ám, ahogy az első lépés is, ez az egyik titka a hatékony probléma megoldásnak és segít abban is hogy megkülönböztessük, ezt a hét lépéses módszert. Ha kombináljuk az értékes problémák megkeresését, azzal hogy pontosan meghatározzuk mit is próbálunk megoldani, drasztikusan növelheti a probléma megoldási folyamatunk hatékonyságát. A titok a probléma meghatározásban igazából a hozzáállás. Minden problémát igyekezzünk úgy látni mint lehetőséget.

Ez egy alapvető szemlélet, amely olyan módon segít meghatározni az adott problémát, amely a helyzet lehetőségeire összpontosít. Peter Drucker azt támogatta, hogy éheztessük ki problémákat és helyette etessük a lehetőségeket. Talán azért mert nem látjuk a jó megoldandó problémákat vagy a megoldásuk lehetőségét. Lényegében Drucker azt tanácsolja nekünk, hogy mozduljunk el a probléma fókuszú gondolkodástól a lehetőség fókuszú fele.

3. Elemezzük a problémát
Az elemzés a tények felfedezésének a folyamata, ki kell derítenünk mit tudunk az adott helyzetről. A probléma megoldó tevékenység ellenőrző kérdés lista végig vezet egy sor olyan kérdésen, amelyek segítenek azonosítani a probléma természetét, és elemezni hogy mi tartozik a problémához és mi nem.

Az egyik lefontosabb szempont bármilyen helyzet elemzésénél hogy a megfelelő embert vonjuk be a folyamatba. Azt javasoljuk, hogy használjuk Reg Revans tanácsát, amely a következő három kérdés feltevésére buzdít:
- Who knows? Ki tudja? – ki tud a problémáról, ki ismeri a helyzetet/lehetőséget, vagy ki/kik azok akik a megoldáshoz/gyakorlatba ültetéshez szükséges információkkal rendelkeznek
- Who cares? Kit érdekel/érint?– ki érdekelt, hogy bármit is tegyen a megoldás érdekében
- Who can? Ki képes? – bármit is tenni a megoldás érdekében

Ezek a kérdések alapvető menedzsment tippek. Segítenek azonosítani azokat az embereket, akiket be kell vonunk a megoldásba, annak érdekében, hogy megfelelő akciókat hajtsuk végre a helyzet megoldása vagy a lehetőség kiaknázása érdekében.

4. Bővítsük a lehetőségek tárházát
Az előző lépésekben már felfedtünk egy halom lehetőséget a probléma megoldására vagy a lehetőségek kiaknázására. Ebben a szakaszban az a fontos, hogy adjunk időt és teret a kreatív megoldásoknak. Nagy értéket, hangsúlyt fektetni a mások ötleteire az egy lényeges vezetői koncepció, illetve a facilitátori készség, amikor ötleteket generálunk a probléma megoldására.

Már tanácsoltuk, hogy a hatékony probléma megoldás érdekében meg kell bizonyosodnunk, hogy a megfelelő problémát akarjuk megoldani és utána meg kell kérdeznünk magunkat, milyen lehetőségeket teremtünk a probléma megoldásával. De hogyan fókuszáljunk a lehetőségekre?

Itt egy eszköz, amely kérdéseket csoportosít, hogy segítsen:
- kollektív, csoportos figyelemmel fókuszáljunk a helyzetre
- kapcsoljuk össze az ötletek egy mély betekintéssel
- teremtsünk előre vivő lendületet és cselekedjünk

A szóba jöhető megoldások széles skálája tárja fel a jövőbeli lehetőségeket. Amikor úgy látjuk, hogy több értékes ötletünk is van a megoldásra, akkor jön el az ideje a döntésnek.

5. Válasszuk ki a legjobb megoldást
A következő szakasz ebben a hét lépéses probléma megoldó technikában az, hogy vegyük fontolóra a megtalált megoldási lehetőségeket. Valószínűleg több mint egy életképes, megvalósítható javaslatot találtunk, szóval hogyan döntsük el, hogy melyik megoldást válasszuk? Lesznek korlátozások, amelyek meghatározzák, hogy mit tehetünk meg, hogy a megoldások megfelelnek-e a jelenleg végzett munkának, és a különböző érintettek nézőpontjait, véleményét is meg kell fontolnunk. Ezek miatt is a megoldási javaslatokat értékelnünk kell. Egy erőteljes módszer, ahogy ezt megtehetjük, az a Peter Drucker által javasolt technika. Az üzleti céljaink meghatározásánál, a üzleti tervezés eszköztárunk részeként használhatjuk Drucker féle három kritériumos szűrő módszert, hogy kiválogassuk, azokat az ötleteket, amelyekkel tovább szeretnénk menni. Hogy megrostáljuk az ötleteinket, használjuk tehát a következő három szűrő tesztet:
1.  Működési érvényesség – Tudunk-e lépéseket, akciókat tenni a cél elérése érdekében, vagy csak beszélni tudunk róla? Tényleg tudunk valamit tenni, annak érdekében, hogy elérjük a vágyott jövőképet?

2.  Gazdasági érvényesség– Az ötlet fog-e gazdasági eredményt termelni? Melyek azok a korai mutatószámok, amelyekkel igazolni tudnánk, hogy működni fog ez a gazdasági érték teremtés?

3.  Személyes elkötelezettség– Tényleg hiszünk az adott ötletben? Tényleg olyan emberé akarunk válni, aki ezt a típusú munkát akarja végezni, aki ezt a típusú üzletet akarja vezetni?

Fordíts időt arra, hogy válaszolj ezekre a kérdésekre. Az üzleti cél meghatározás folyamatában, még vannak olyan módszerek, technikák, amelyek a probléma megoldást is támogatják. Különösen akkor, ha a probléma teljes szervezeti szignifikanciával rendelkezik és a megoldás hatással lehet a teljes egység vagy vállalkozás jövőbeni irányára

6 Megvalósítás
A hétlépéses probléma megoldó technika megvalósítási szakasza, egy projekt implementálási, megvalósítási folyamat valójában. Még mielőtt a döntésünket gyakorlatba ültetnénk, ellenőrizzük, hogy:
- megfelelő körültekintéssel határoztuk-e meg a problémát, és a kívánt a kimenetet?
- teljes szélességében elemeztük-e a problémát?
- begyűjtöttünk-e minden szükséges elemet és információt?
- feltártuk-e az összes lehetséges útvonalat, és megtaláltuk az összes elképzelhető lehetőséget?
- a legjobb alternatívát választottuk-e az alapos mérlegelés után?

Az implementálás során először is győződjünk meg róla, hogy követjük a projektmenedzsment irányelveket, különösképpen a várható eredmények letisztultságára figyeljünk, kérdezzük meg magunktól, hogy mi lesz más, amikor megoldottuk a problémát és megvalósítottuk a lehetőségeinket.

Másodsorban az is legyen világos, hogy mik a részcélok, amelyek világosan mutathatják, hogy hogyan fogjuk elérni az eredményeket. Ezek letisztultsága, és a különböző érintettek elfogadása kritikus a siker szempontjából.

A megvalósítási folyamat hatékonyan követheti a projektmenedzsment modelljét:
  • Határozd meg;
  • Tervezd meg;
  • Csináld meg – hajtsd végre az implementálási feladatokat;
  • Szállítsd le – teszteld és bizonyosodj meg, hogy a megfelelő eredmények születtek .

Bizonyosodj meg, hogy a harmadik szakaszban említett „who/kik” veled vannak.

7. Értékeld a folyamatot és tanulj belőle

Néhány dolgot egész jól el tudsz majd végezni, ennek a hét lépéses módszernek az alkalmazásával. Viszont nagyon könnyedén el tudod felejteni ezt a szakaszt a következő probléma megoldása felé rohanva, vagy a megoldás megvalósítása közbeni hajszában. Legalább két területet kellene értékelj:
- Hogyan sikerült kivitelezni a hét lépéses probléma megoldó folyamatot?
- Milyen volt a megoldás gyakorlatba ültetésének hatékonysága? Azok az eredmények születtek, amelyeket elvártál?

Azt is megkérdezhetjük, hogy mit tudunk most tenni, vagy mit fogunk a következő alkalommal tenni, így hogy a probléma megoldásával fejlesztettük a dolgainkat. Melyek azok a további lehetőségeket, amiket megvalósíthatnánk, amelyek eddig nem voltak elérhetőek a számunkra? Használjuk a problémamegoldó készségünket, hogy megkérdezzük újra: Ez a jó probléma, amit meg kell oldanom? Biztosítsuk, hogy minden probléma megoldó tevékenység során feltesszük a kérdést: Milyen lehetőségek teremtődtek ezzel a problémával?

Miért buknak el az emberek a probléma megoldás során?
A probléma megoldás egy komplex folyamat és mindenikünk jobb azokban a készségekben, képességekben, amit az egyik szakasz kíván és rosszabb a másikban. A következő lista néhány okot tartalmaz, amiért a elbukhatunk a hatékony megoldás keresése közben:
  • nem követjük kellően a módszertant;
  • a probléma iránti elkötelezettség hiánya;
  • félreértelmezzük, félremagyarázzuk a problémát;
  • a probléma megoldásba bevont technikákhoz és folyamatokhoz szükséges tudás hiánya;
  • képtelenek vagyunk hatékonyan használni a technikákat;
  • olyan módszer használata, ami nem megfelelő az adott problémához;
  • elégtelen vagy pontatlan információ;
  • nem tudjuk kombinálni az elemző és a kreatív szemléletet, gondolkodást;
  • nem sikerül biztosítani a hatékony végrehajtást.
Ne feledjük:
- Akkor létezik a probléma, ha egy akadály meggátolja, hogy elérjük a célt.
- A probléma megoldás szakaszokra bontható, amelyet módszertanilag követnünk kell, ha biztosak akarunk lenni a hatékony megoldás megtalálásában.
- A hatékony probléma megoldás megköveteli az elemző és kreatív gondolkodás képességének kontrollált keverékét.

Egy vállalkozás sikeressége nagyban függhet attól a képességtől, hogy a munkatársak mennyire képesek hatékonyan problémákat megoldani, úgy a nap mint napi munkájukban, mint a az innováció területén. Ez nem csak a felső vezetésre vonatkozik, hanem a vállalkozás minden szintjére. Nem túl könnyű megtanítani a hatékony probléma megoldás technikáit. A munkakörnyezetnek nagyon erőteljes hatása van az egyéni, hatékony probléma megoldási képességre, ezért annak támogatónak és ösztönzőnek kell lennie. Hogy igazán hatékonyak legyünk a munkánkban és a szervezetünk sikerében közre tudjunk működni, tudatosak kell lennünk a munkakörnyezet probléma megoldásra gyakorolt hatásával. Ez lehetővé teszi, hogy:
- felismerjük és legyőzzük a negatív hatásokat, és
- segít létrehozni egy olyan környezetet, amely a mások probléma megoldó tevékenységét támogatja

A jó probléma megoldó készséggel való rendelkezés, még nem jelenti azt automatikusan, hogy azt a kolléga a vállalkozás fejlődése érdekében használja is. Bátorítanunk kell őket, támogatnunk és segítenünk, hogy használja azt a szervezet problémái esetén.

Navi Radjou egy érdekes probléma megoldási koncepciót mutat be, mégpedig a takarékos innovációt. Az északi félteke jellemzően a többet többől elvet követve old meg problémákat, miközben a déli féltekén, kényszerből, a többet kevesebből elvet követik. Példákkal és tanácsokkal tarkított előadás, ami egy új szemléletet hozhat  probléma megoldási gyakorlatunkba.

TANÁCSOK ÉS ÖTLETEK:


16 praktikus tipp, hogy a probléma megoldás könnyebbé váljon:


1. Fogadjuk el a problémát. Ez az első dolog amit használhatunk, alkalmazhatunk, ha egy problémába ütközünk. Mikor elfogadjuk, hogy a probléma létezik és befejezzük az ellenkezést, akkor már nem szánunk több energiát a problémára, nem tápláljuk tovább. Most már csak simán létezik (jó persze, többé-kevésbé, lehet azért még kicsit befolyásol érzelmileg, lehúz). Innentől kezdve az energiákat, amit eddig a probléma táplálására használtál – amely energiák, talán még nagyobbnak is láttaták a problémát, mint amekkora – felhasználhatod a kreatív megoldás lehetőségek megtalálására.

2. Kérdezzük meg magunkat: Mi a legrosszabb, ami történhet? Ez a másik dolog, amit az elején meg kell tennünk. Nagyon könnyedén fel tudjuk fújni a problémát, a valódi méreténél sokkal nagyobbra akár. Azzal, hogy megkérdezzük magunktól ezt a kérdést, lecsökkenthetjük a méretét a valós méret közelébe. Rájöhetünk, hogy a legrosszabb forgatókönyv – ha már meghatároztuk azt – talán nem túl kellemes, de kezelhető és megoldható.

3. Szerezzünk be megfelelő tudást. A problémáról meglévő tudásunk gyakran csökkenti a bizonytalan szorongást és félelmet, amellyel szembe nézünk, amikor igyekszünk egy kihívást megoldani. A tudás elfújja a probléma körül ólálkodó félelem felhőket, és gyakran rájövünk, hogy a probléma nem is olyan rossz, mint amilyennek előre gondoltuk.

4. Próbáljuk meg elképzelni az út mentén leselkedő problémákat. Ezt még a probléma felmerülése előtt meg tudjuk tenni. Legyünk felkészültek. Amikor kutakodunk, próbáljuk meg feltérképzeni, hogy mások mit csináltak, amikor hasonló helyzetbe futottak, milyen kihívásokkal álltak szembe. Kérdezzük meg az emberek, ők mit csináltak. Ha nincs senki akit megkérdezzünk, olvassunk könyveket, fórumokat és blogokat, ezek mint jó források, arra hogy növeljük a személyes tapasztalatunkat dolgokról. Kutassuk fel az adott témában járatos csoportokat és szervezeteket. Keressünk rá googleben, lássuk mit találunk. Ha nyitott füllel és szemmel járunk, biztosan találunk valami hasznosat.

5. Kérjünk segítséget. Kérhetünk tanácsot másoktól, hogy mit tegyünk vagy hogy ők mit tettek hasonló helyzetben, mint a miénk. Vagy akár kérhetünk sokkal praktikusabb tanácsot is. Nem kell minden problémánkat saját magunknak, egyedül megoldani, néhány esetben még jobban is érezzünk magunkat, ha valaki mellettünk van, még akkor is ha csak érzelmi támogatást nyújt.

6. Engedjük el a kényszert, hogy igazunk legyen. Legyünk nyitottak a megoldásokra, amelyek működhetnek és próbáljuk ki, ahelyett, hogy csak gyors ítélkezéseket tennénk kevés információ és tapasztalat alapján. A kényszer, hogy igazunk legyen, a figyelmünkön kívül helyezhet olyan ötleteket, lehetőségeket, amelyek akár hosszú távon is megoldást jelenthetnek.

7. Egynél több megoldással álljunk elő. Nem tudhatod előre, hogy mi fog igazán működni, mielőtt kipróbálod. Ami jó megoldásnak tűnik elméletben, nem mindig működik a valóságban. Szóval ötletelj és gyere elő legalább néhány megoldás javaslattal. Ha az első nem működni, próbáld a következőt.

8. Fogalmazd újra a hibát. Ez azért is fontos, hogy kezelni tudjuk az egész probléma megoldási sikertelenségéhez kötődő félelmet, és azért is hogy túl sok hezitálás nélkül elkezdjük kiprobálni a különböző megoldásokat. A kudarc fogalmának meghatározása a társadalomban nem feltétlenül a legjobb és a leghasznosabb. Ha megnézzük a legsikeresebb embereket, gyorsan észrevesszük, hogy ők másképp reagálnak a hibára, mint az átlag emberek. Nem veszik olyan komolyan a hibát vagy az elutasítást. Tudják, hogy az nem a világ vége, ha nem sikerül, ha hibáznak. Ehelyett rátekintenek minden kudarcra, és látják a jó részt: mit tudnak tanulni és javítani a következő alkalommal. Bőség mentalitással rendelkeznek. Tudják, hogy ha az első üzleti vállalkozásuk nem sikerül, egy rövid ideig rosszul érzik majd magukat, de hosszú távon rendben van. Tanulnak belőle, majd megpróbálják újra. Fogalmazzuk újra a kudarcot visszacsatolásként és a sikeres élet természetes részeként.

9. Bontsuk le a problémát kisebb részekre. Egy feladat elvégzése vagy egy probléma megoldása túlterheltnek és lehetetlennek tűnik, ha egyszerre próbálunk megtenni mindent. A szorongás csökkentése és a világosabb gondolkodás megkísérli megakadályozni a problémát. Próbáljuk meg azonosítani a különböző dolgokat és embereket, amelyekből, akikből a probléma áll. Ezután találjunk ki gyakorlati megoldásokat, hogy minden darabbal külön-külön is tudjunk kezdeni valamit. Próbáljuk ki ezeket a megoldásokat. Lehet, hogy rögtön nem oldják meg az egész problémát, de megoldhatnak néhány darabot. És akkor megpróbálhatunk más megoldásokat találni a többi darabra, amíg nem marad a problémából semmi.

10. Használjuk a 80/20 szabályt. Az időnk 80%-t használjuk a problémák megoldására, és csak 20%-t a panaszkodásra, nyafogásra és aggódásra. Lehet, hogy nem mindig könnyű, de az energia, az idő és a gondolatok ilyen módon történő összpontosítása sokkal előnyösebb az Ön és mások számára, mint az ellenkezője.

11. Használjuk a Parkinson törvényt. Ez a törvény azt mondja, hogy a feladat idővel bővül és összetettebbnek tűnik, attól függően, hogy mennyi időt szánunk rá. Például, ha azt mondjuk magunknak, hogy egy héten belül megoldást találunk, akkor úgy tűnik, hogy a probléma egyre nehezebb lesz, és egyre több és több időt fordítunk arra, hogy megoldást találjunk. Egyesítsük ezt a törvényt a 80/20 szabállyal, hogy gyorsabban megtaláljuk a megoldásokat. Fókuszáljuk az időnket a megoldások megtalálására. Adjunk magunknak csak egy órát (az egész nap helyett) vagy egy napot (az egész hét helyett) a probléma megoldására. Ez arra kényszeríti az elménket, hogy a megoldásokra és a cselekvésre összpontosítson.

12. Találjuk meg a leckét vagy a lehetőséget a problémában. A problémának szinte mindig van jó oldala. Talán figyelmeztet bennünket egy nagyszerű módra, hogyan javítsuk a vállalkozásunkat. Vagy azt tanítja meg nekünk, hogy az életünk nem is olyan rossz, mint gondoltuk. A probléma pozitívabb részének megtalálása csökkenti a negatív érzelmi hatást, és elkezdhetjük a helyzetet akár nagy lehetőségként látni. Ha problémával találkozunk, kérdezzük meg magunktól: Hogyan használhatom ezt? Mi a jó ebben? Mit tanulhatok ebből? Milyen rejtett lehetőséget találhatok ebben a problémában?

13. Tényleg a problémáról beszélj és kommunikálj világosan. Sok probléma azért merül fel, mert valaki félreértelmezte, amit valaki más mondott. Az egyik módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nekem és mindenki másnak ugyanaz az értelmezése, például egy projektre vonatkozóan, az, hogy az emberek megismételjék a projektre és a részükre vonatkozó nézeteiket. Nézzük meg, hogy az megegyezik-e a mi nézeteinkkel. Ha konfliktus merül fel, akkor talán csak beszélnünk kell az illetővel, hagyjunk lennebb egy kicsit a gőzzel, az érzelmekkel és a feszültséggel, mindenki felmérgesítése helyett. Ezt követően a vita kevésbé lesz érzelmileg túlfűtött, és könnyebben kommunikálhatunk, és mindenki számára megfelelő megoldást találhatunk.

14. Kevesebb problémát hozz létre. Számos problémát mi magunk hozunk létre. Nagyon sok bajtól mentjük meg magunkat, a proaktívak vagyunk, gondolkodunk, mielőtt beszélnénk, és megpróbáljuk elkerülni a problémák teremtését vagy bonyolítását. A problémák csökkentésének egyik módja, hogy - amennyire csak lehet - kövessük Dale Carnegie bölcs szavait: "Soha ne bírálj, panaszkodj vagy ítélkezz". Számos probléma valahogy kapcsolódik a más emberekhez fűződő kapcsolatunkhoz, így egy jó módja, hogy csökkentsük problémáink számát, a szociális készségekeink fejlesztése. Menj le a helyi könyvtárba, és kölcsönözz egy példányt, a „Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket?” könyvből.

15. Használjuk a szavak erejét a saját magunk előnyére. Az elménk sokkal több mindenért felel, minthogy csak kiválasztja, hogy milyen szavat használunk valami leírására. A probléma egy negatív töltöttségű szó. A probléma kezelésének megkönnyítése érdekében használjunk semleges vagy pozitív csengésű szavakat inkább. Ez úgy hangzik, mint valami üres és igazán haszontalan tanács. De legalábbis én azt tapasztaltam, hogy ennek a kis változásnak a megtétele némi hatással van arra, hogy negatív vagy pozitívan módon látom a helyzetet.

16. Tartsuk fenn a motivációnkat. Könnyű minket elbátortalanítani, különösen, ha félünk a kudarctól, és az első és a második megoldásunk sem működött egy probléma megoldására. Lehet, hogy úgy érzed, most feladod. Akkor itt az ideje, hogy egy magabiztos lendületet adjunk magunknak. Változtassuk meg a mentális állapotunkat, egy letisztultabb, pozitívabb és motiváltabb ember, bármilyen változást létrehozhat a világban. Meg fog tartani az úton, még akkor is ha néhány perccel korábban még azt érezted minden remény eltűnt.

ÖSSZEFOGLALÓ:

A probléma megoldása mindig a probléma jó meghatározásával kezdődik. Hasznosabb jó dolgot lassan (rosszul) csinálni, mint rossz dolgot gyorsan (jól). A felismerés/meghatározás után következhet az elemzés, amelyre alapozva felállíthatunk egy opció fát, amely tartalmazza a lehetséges megoldásokat. Valamilyen döntési mechanizmus/modell segítségével már csak ki kell választanunk a legjobb megoldást, és azt a gyakorlatba kell ültetnünk. Zárásként, fontos, hogy értékeljük a választott megoldás sikerét, és jegyezzük fel magunknak, hogy mit tanultunk az adott probléma megoldásából, és ez a tanulás hogyan hasznosítható a jövőbeli probléma megoldások során.

 

Alkalmazd a probléma megoldás 7 lépését egy személyes probléma megoldásában, majd egy üzleti/szervezeti probléma megoldásában!
Figyeld meg, hogy a probléma megoldási folyamatban melyik az a lépés/szakasz amiben a legjobb vagy, és melyik amelyikben a legkevésbé! Az erősségeid és gyengeségeid alapján készíts egy probléma megoldási folyamat fejlesztési tervet!


 


<< Vissza