Skills+
Mobile logo
HU
EN
RO
SP
GR
NL
NO

Érzelmi intelligencia

EBBEN A LECKÉBEN:

A. meghatározzuk, mi az érzelmi intelligencia;
B. szempontokat kapsz ahhoz, hogy elemezd a saját érzelmi intelligencia szinted;
C. az itt található javaslatok mentén fejlesztheted az érzelmi intelligenciádat.

Többen is úgy gondoljuk, hogy ebben a modern világban egyre nehezebb kapcsolatokat teremteni. Kapcsolatépítési képességeinket nagyban meghatározza az érzelmi intelligenciánk. Ahhoz, hogy boldogabbak és sikeresebbek legyünk, az érzelmi intelligencia (EQ) legalább annyira számít, mint a sokkal jobban ismert értelmi intelligencia (IQ). Érzelmi intelligenciára van szükségünk, hogy a szándékainkat megvalósítsuk, hogy megfontolt döntéseket hozzunk, hogy jól állítsuk fel a fontossági sorrendet céljaink között, hogy termékeny és építő módon lépjünk kapcsolatba másokkal.

A tartalom áttekintéséhez szükséges idő: 30 PERC



 
Az érzelmi intelligencia (EQ)  saját érzelmeink azonosításának, használatának, megértésének és kezelésének képessége annak érdekében, hogy:
- csökkentsük a stresszt, 
- hatékonyabban kommunikáljunk,
- együttérezzünk másokkal,
- megbirkózzunk a kihívásokkal és
- hatástalanítsuk a konfliktusokat.
Ez a képesség ugyanakkor azt is lehetővé teszi a számunkra, hogy felismerjük és megértsük a mások által megtapasztalt érzelmeket. Ez a felismerés és megértés nagyobbészt nonverbális folyamat, amely áthatja a gondolkodásunkat és hatással van a kapcsolatainkra.


(photo source: http://qpower.ca)
Az érzelmi intelligencia eltér attól, ahogyan az értelmi képességeinkről gondolkodunk, az érzelmi intelligencia egy tanult, nem szerzett képesség. Ennek a tanulásnak bármikor helye van az életünkben, vagyis a társadalmi és érzelmi készségeink tára, amit érzelmi intelligenciaként nevezünk meg, folyamatosan bővíthető.
Fontos megjegyezni, hogy különbséget kell tenni az érzelmi intelligenciáról való tudás és a megszerzett tudás gyakorlatba ültetése között. Annak érdekében, hogy képesek legyünk tartósan megváltoztatni a magatartásunkat, kiszabaduljunk az állandó nyomás alól, meg kell tanulnunk úrrá lenni a feszültségeken, a stresszhelyzeteken , hogy érzelmileg tudatosak tudjunk maradni.
 
Az érzelmi intelligencia elengedhetetlen ahhoz, hogy felismerjük és hatákonyan kezelni tudjuk saját magunk és mások érzelmeit. Az érzelmi és társadalmi kompenetcia tanulható, nagymértékben alapszik az érzelmi intelligencián, illetve nagyban hozzájárul ahhoz, hogy valós szakmai teljesítményt tudjunk nyújtani.

Az EQ építésében, azaz saját érzelmeink irányítása és a másokkal való kapcsolataink fejlesztése szempontjából meghatározó képességek:
1.    Öntudatosság
2.    Önuralom – Érzelmeink kezelése
3.    Önmotiválás
4.    Empátia (együttérzés)
5.    Társas készségek – Kapcsolataink kezelése

A fenti öt tényezőt a következő modellben lehet jól összefoglalni:


Önismeret

Az önismeret vagy öntudatosság az a képesség, mely által megértjük a saját érzelmeinket, azok bekövetkeztét és kibontakozását. Általában "pozitív" vagy "negatív" kategóriákba soroljuk az érzelmeinket, pedig célszerűbb lenne "helyénvaló" és "nem helyénvaló" érzelmekről beszélni. Például a dühöt általában negatív érzelemként tartjuk számon, holott bizonyos helyzetekben teljesen indokolt és helyénvaló lehet  – az érzelmi intelligencia lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük pl. a bennünk levő düh eredetét.  A hatékony önismerete fejleszti az önbizalmunkat és önbecsülésünket.

Önuralom és önmenedzsment

Az önuralom révén megtanultunk tudatosan viszonyulni az érzelmeinkhez, megfelelően és célirányosan irányítani is tudjuk őket.
Az önmenedzsment képessége arra vonatkozik, hogy  változatos körülmények között és különféle helyzetekben mennyire jól tudjuk irányítani az érzéseinket. Az önkontroll ennek alapvető része, de van egy másik szempont is: Mit teszünk az adott pillanatban az érzelmeink hatása alatt? Vajon  tudunk úgy viselkedni, ahogyan helyénvalónak vagy erényesnek gondoljuk? 

Motiváció
Az önmotiváció az a személyes hajtóerő, amely fejlődésre és céljaink iránt elköteleződésre sarkall, növeli a kezdeményező készségünket, a lehetőségekhez kötődő cselekvőkészségünket, az optimizmusunkat és a rugalmasságunkat.
Az önmotiváció és a személyes időmenedzsmentünk kapcsolódó készségek. Ne állítsunk fel ésszerűtlen elvárásokat magunkkal szemben, tanuljunk meg asszertívak lenni ahelyett, hogy mindig igent mondanánk a mások elvárásaira.

Empátia
Az empátia a mások (egyének vagy csoportok) szükségleteivel és érzéseivel kapcsolatos tudatosság, illetve az a képesség, hogy a mások nézőpontjából is tudjuk látni a dolgokat. Az empátia segít abban, hogy jobban megértsük mások helyzetét. Magába foglalj a mások segítését, a szolgálatkészséget, a sokszínűség elfogadását és a politikai tudatosságot egyaránt. Gyakran komoly kihívás empatikusnak lenni.  Éppen ezért tanuljuk meg meghallgatni és értelmezni mások verbális és nem verbális üzeneteit, beleértve a testbeszédet, a gesztusokat és az érzelmi jelzéseket. Kérdezzünk gyakran, hogy minél többet megtudjunk másokról, érzéseiről, és jelezzünk vissza, hogy pontosan értettük-e a mások érzéseit, üzeneteit. Ismerd meg és tartsd tiszteletben mások érzéseit, még akkor is, ha nem értesz egyet velük, kerüld a kéretlen minősítgetést, az ítélkező állításokat, a lekicsinylést, kerüld és utasítsd el az áskálódást.  

Társas készségek
A társas készségek egy sor kapcsolati és interperszonális képességet ölelnek fel a vezetéstől, a befolyásoláson és meggyőzésen át a konfliktusezelésig és a csapatmunkáig. Ezen készségek és képességek zöme az önbecsülésben és a személyes bizalomban gyökerezik. A társas készségek fejlesztésével javul a kommunikációnk, elsajátítjuk az aktív hallgatás képességét, hitelesebbek, karizmatikusabbak és vonzóbbak leszünk a mások szemében. Ezek pedig tovább növelik az önbecsülésünket és önbizalmunkat, amelyek könnyebbé teszik a pozitív személyes dialógusokat, és ezáltal saját érzelmeink mélyebb megértését és elfogadását is.

Hogyan tudjuk fejleszteni az érzelmi intelligenciánkat?

1. "Feszültséglevezetés" helyett...

A feszültség hangos "levezetés"-ének mítosza igen elterjedt. Pedig a dühkitörés sokkal inkább meghosszabbítja, semmint megszünteti a rossz lelkiállapotot.


Sokan úgy vélik, "emberi dolog" feldúltnak vagy mérgesnek lenni az irodában, de ha a dühünket a körülöttünk lévőkön töltjük ki, az valószínűleg csak súlyosbítja a helyzetünket. Ahelyett, hogy tápláljuk a feszültséget itt van néhány egyszerű trükk, amely segíthet legyőzni a rosszkedvünket:



• Lélegezz mélyen! Egyszerűn csak állj meg egy percre és lélegezz.



• Formáld át a gondolataidat. Például: Lekéstél egy határidőt? Ahelyett, hogy azon pánikolnál, hogy el fogod veszíteni az állásodat, próbáld megnyugtatni magad, hogy ez csak egy tévedés, és mindent meg fogsz tenni azért, hogy többé ne forduljon elő a jövőben.



• Menj el sétálni! Lépj ki egy kicsit a mókuskerékből,  már ez is elég lehet, hogy kijöjj az ingerült állapotból.

Ne rágódj a szomorúságodon, helyette szórakoztasd magad, így tartsd kordában az érzéseidet. A testedzés munka előtt vagy után tökéletes szórakozásnak bizonyulhat. Egy másik "kikapcsolódásI" lehetőség lehet, hogy segítesz másokon. Akár valamelyik munkatársadnak egy feladatában. Ezzel a saját boldogságodat is, és a csapat erejét is támogathatod egyszerre.


Daniel Goleman 4 megoldást javasol a szomorúságunk kezelésére:
1.    Testedzés
2.    Apróbb feladatok elvégzése
3.    Fogalmazd újra a helyzeted – Mit tudnál tanulni belőle?
4.    Segíts másoknak


2. A művészi kritika – Hogyan kritizáljunk megfelelő módon? 

A bírálat sérelmekett okozhat a munkatársak körében, ezért fontos számbavenni a kollégák kritizálásának helyes és helytelen módjait. Például, inkább mondd meg, hogy konkrétan mit rontott el a kollégád az adott munkafolyamtban, semmit szarkasztikusan megjegyezd: „Csak így tovább!”.   A visszajelzésedet  próbáld meg "kíméletes" formába önteni, például így: 
Az a probléma, hogy _______, mivel _______. Azt javasolnám, hogy próbáld inkább ________.”

A megfelelő kritika kellően specifikus, konkrét megoldást kínál, szemtől-szemben ad visszajelzést és empatikus.

 


3. Az érzelmi fertőzés megállítása
A kedélyállapotunk, hangulatunk a vírusokhoz hasonlóan rendkívül fertőző. Ha egy munkatárs izgatott és haragos, ez a hangulat a legtöbb esetben a körülötte dolgozó munkatársakon is eluralkodik.

Anélkül, hogy alábecsülnénk az IQ jelentőségét, fontos tudnunk, hogy az értelmi és érzelmi képességeink kombinációja a kulcs bármilyen üzleti vagy szakmai sikerhez. 

 

Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos kutatások egyik vezető kutatója, Daniel Goleman arról beszél, hogy mitől vagyunk egy adott helyzetben együttműködőek, míg egy másikban nem.

TANÁCSOK ÉS ÖTLETEK:

Hogyan fejleszthetjük az Érzelmi Intelligenciát – Lépésről lépésre?

1. rész: Használjuk jó az érzelmeinket

1.    Jegyezd le a nap történéseire adott érzelmi reakcióidat 
2.    Kövesd figyelemmel a tested
3.    Figyeld meg hogyan kapcsolódnak az érzelmeid és a viselkedésed
4.    Kerüld az ítélkezést a saját érzéseiddel kapcsolatban
5.    Vedd észre a mintákat az érzelmi szokásaidban
6.    Gyakorold a döntéseidet, amelyek az érzelmi szokásaidra vonatkoznak
7.    Vedd észre a mintákat az érzelmi szokásaidban
8.    Gyakorold a döntéseidet, amelyek az érzelmi szokásaidra vonatkoznak

2. rész: Alakíts ki kapcsolatokat más emberekkel

1.    Legyél nyitott és elfogadó
2.    Fejleszd az empátia képességedet
3.    Olvad az emberek testbeszédét
4.    Figyeld annak hatásait, ahogyan másokkal vagy
5.    Gyakorold, hogy érzelmileg őszinte vagy

3. rész: Ültest gyakorlatba az EQ-t

1.    Figyeld meg hol van helye a fejlődésnek
2.    Csökkentsd a stressz szintjét az EQ emelkedésével
3.    Légy lágyszívűbb otthon és a munkában egyaránt

 (http://www.wikihow.com/Develop-Emotional-Intelligence)

ÖSSZEFOGLALÁS:

Az érzelmi intelligencia ugyanolyan fontos része a sikerünknek, mint az értelmi intelligencia, sőt lehet, hogy még fontosabb is. Az utóbbi években a tudomány egyre nagyobb figyelmet fordít erre a területre. A tananyagból megtanulható, hogy mit értünk érzelmi intelligencián, milyen fő területei vannak és ezek fejlesztésében milyen folyamatok, gyakorlatok segíthetnek bennünket.

 

 

 

Gondolkodj el rajta, hogy te hogy állsz az érzelmi intelligencia öt területén! (Önismeret, önmenedzsment, önmotiváció, empátia, kapcsolatok kezelése)

Tölts ki egy érzelmi intelligencia tesztet, majd a kapott eredményt hasonlítsd össze, az előbb meghatározott önképeddel! (több fajta kérdőív is elérhető, akár a saját nyelveden is, íme egy angol: http://www.maetrix.com.au/meit/eitest.html)

Tervezd meg, hogy a tanultak alapján hogyan fogod fejleszteni az érzelmi intelligenciád és vágj bele a megvalósításba most!

 


<< Vissza